A Könyvmolyképző kiadó jóvoltából hazánkban is megjelent Rachel Hawkins: Démonüveg című regénye, a Hex Hallsorozat második része. Ennek örömére a Blogturné Klub hat bloggere egy blogturné keretein belül bemutatja Sophie démon legújabb kalandját!
2014. október 12-től minden másnap egy-egy blogger teszi közzé a véleményét a könyvről, illetve, ahogy az lenni szokott, rengeteg, a történethez kapcsolódó érdekességgel is találkozhattok majd, ha velünk tartotok. Érdemes követni a turnét, ugyanis nem csak plusz információkat tudhattok meg a könyvről és szereplőiről, de ahogyan az lenni szokott, nyerhettek is!
Sorozat: Hex Hall #2
Kiadó: Könyvmolyképző
Oldal: 304
Elit start: 2014.10.15
Megjelenés: 2014.11.14
Annak idején a Hex Hall értékelésemben, úgy jellemeztem az első könyvet hogy "egy előkészítő regény. Olyan, mint egy előzmény a nagy és fontos történés előtt. Felépíti a világot és a szabályait, a sorozat fő vonalát és bemutatja az egyik oldal főszereplőinek egy részét...". Most a Démonüveg után, ez csak még jobban erősödött, hiszen a második rész háromszor olyan pörgős, mint elődje.
Egy nagy bummal indul a második rész, és egy remek tempót vesz fel. (Jó hír annak aki abszolút semmire sem emlékszik az előző részből, hogy van egy rész, ahol szép gyorsan levezetik nagyjából az előző részben történteket, csakúgy, mint egy tv sorozatnál.) Akció dús, de nem elsietett, az adrenalin dús jelenet közt hagy időt, hogy az olvasó felfogja a történteket és fellélegzzen, de nem túl lassú. De nem csak akció van benne, hanem fordulatok is dögivel. Amit szeretek ebben a sorozatban, az hogy folyamatosan arra készteti az olvasót, hogy kombináljon és agyaljon. Nem csak a világáról folyamatosan áramló információkat kell feldolgoznia, de bizony a cselekményszál és maguk a karakterek is bőven rejtegetnek titkokat. Ezúttal nem volt olyan egyértelműen kiszámítható ki a rossz, ki a jófiú, és úgy érzem, hogy ez még csak a jéghegy csúcsa. Emiatt egy pillanatig sem terelődött el a figyelmem a könyvről és egy ültemben kiolvastam.
Sophie sokkal szimpatikusabb ebben a részben. Nem mondom, hogy nem csapkodtam volna meg egyszer kétszer szívlapáttal, de fejlődő képes. De valahogy még mindig úgy érzem, hogy rosszat tesz neki a romantikus szál. Amint Archer bejön a képbe, Sophie karaktere elveszíti értékeit és hát... józan paraszt eszét is. Na de legalább már a humora kezd kiforrni. Bevallom nekem túl erőltetett volt az első részben, és a démonüveg elején is, de idővel belejött az írónő és jó párszor felnevettem. Plusz többet használja az erejét, és bevallom én bizony sokszor kívántam azt, hogy sith lovag váljon belőle. akkor kevesebb önmarcangolással küszködnénk,
Jó ötlet volt Hawkinstól, hogy az iskolát más helyszínre cserélte, így megszüntette a legnagyobb YA klisé forrást (marat még ugyan pár). Érezhetően komolyabb hangulatot üt meg így a történet. Érdekes volt az új helyszín történelme és ahogy kapcsolódott az egész sorozatot átjáró démonos történetszálhoz. Kíváncsian várom, hogy tudja majd ezt túlszárnyalni a harmadik részben.
Az új helyszín új karaktereket is hozott magával, például Sophie apját is megismerhetjük. Egészen a könyv végéig kombináltam, egyszerűen nem tudtam eldönteni, hogy milyen oldalon áll. Vannak furcsa dolgai, de lényegében mindegy is melyik oldalon áll, remek, összetett karaktert kaptunk általa. De nem ő az egyetlen új szereplő: kapunk két démon tinédzsert is, Daisyt és Nicket. Mindkettőjük körül ugyanaz a rejtély, ami a könyv egyik fő cselekményszála. Akaratuk ellenére lettek démonok és nem emlékeznek hogyan, sem arra kik ők és honnan jöttek. Daisy karaktere egy egyszerű, barátságos tini lány, aki egyből elfogadja Sophiet, Nick viszont... sokkal lobbanékonyabb, utálatosabb, viccesebb, ami azt jelenti, hogy imádtam őt! A lényeg, hogy újdonsült személyiségüknek köszönhetően mindketten időzített bombává változtak, de ők kevésbé derűlátóbbak, mint Sophie. Valójában ők azok a támogató karakterek, akik valamilyen szinten osztoznak főszereplőnk sorsával, és képesek előrelendíteni Sophie karakterfejlődését. Az új karakterek közt megismerhetjük a Tanács tagjait, valakit jobban valakit kevésbé, de egyiket sem alkotta túl szerethetővé az írón. Talán jobb is így. Újak mellett visszatér pár szereplő az előző részből is, például Jenna a kedvenc vámpírunk, egy meglepetés szereplő és Cal, a személyes kedvencem, és persze Archer is visszatér.
Archerrel és Callal naná, hogy jön a szerelmi háromszög is. Miért? Mert csak. Ennyi. Tényleg abszolúte semmi oka nincs ennek a háromszögnek. Még csak nem is SZERELMI háromszög, mert Sophie legalább csak egyikőjükbe van belehabarodva, persze néha azért észreveszi, hogy a másik milyen szexi. Komolyan, ezekben a könyvekben már senki nem értékeli a BELSŐ tulajdonságokat? Ja, de. Calt, na és lehet tippelni ki esik pofára. No mindegy, a lényeg, hogy ezúttal többet tudtunk meg Archerről, mint hogy tökéletes felső teste van. Ami egy cseppet vigasztal, hogy kezd érdekes személyiséget önteni ő is, ha már Cal, minden potenciál ellenére csak a felesleges harmadik szerepét kapta.
Kiadó: Könyvmolyképző
Oldal: 304
Elit start: 2014.10.15
Megjelenés: 2014.11.14
Műfaj: YA Fantasy
Fordító: Acsai Roland
Értékelés: 4,5 pont
Sophie Mercer azt hiszi magáról, hogy boszorkány, és ezért került be a Hex Hallba, a kiskorú prodigiumok (vagyis boszorkányok, alakváltók és tündérek) javítóintézetébe. De aztán rájön a családi titokra, és arra, hogy Archer Cross, aki iránt gyöngéd érzelmeket táplál, A Szem ügynöke. Azé a csoportosulásé, aminek egyetlen célja, hogy a prodigiumokat eltöröljék a föld színéről.
Kiderül az is, hogy Sophie a világon élő két démon egyike – a másik démon az apja. De ami még ennél is rosszabb, hogy olyan varázserő birtokába került, ami életveszéllyel fenyegeti a szeretteit. Ezért úgy dönt, hogy Londonba megy, és aláveti magát a Megfosztásnak, annak a veszélyes rituálénak, ami során vagy a varázserejét veszti el örökre, vagy az életét.
De amikor Angliába érkezik, megdöbbentő felfedezést tesz. Kiderül, hogy az új lakótársai is démonok. Valaki démonokat ébreszt, méghozzá azzal a hátsó szándékkal, hogy felhasználja az erejüket – és nem biztos, hogy jó célokra. Eközben A Szem Archer Cross segítségével tovább vadászik Sophie-ra, de Sophie már nem érez a fiú iránt semmit. Vagy mégis?
Egy nagy bummal indul a második rész, és egy remek tempót vesz fel. (Jó hír annak aki abszolút semmire sem emlékszik az előző részből, hogy van egy rész, ahol szép gyorsan levezetik nagyjából az előző részben történteket, csakúgy, mint egy tv sorozatnál.) Akció dús, de nem elsietett, az adrenalin dús jelenet közt hagy időt, hogy az olvasó felfogja a történteket és fellélegzzen, de nem túl lassú. De nem csak akció van benne, hanem fordulatok is dögivel. Amit szeretek ebben a sorozatban, az hogy folyamatosan arra készteti az olvasót, hogy kombináljon és agyaljon. Nem csak a világáról folyamatosan áramló információkat kell feldolgoznia, de bizony a cselekményszál és maguk a karakterek is bőven rejtegetnek titkokat. Ezúttal nem volt olyan egyértelműen kiszámítható ki a rossz, ki a jófiú, és úgy érzem, hogy ez még csak a jéghegy csúcsa. Emiatt egy pillanatig sem terelődött el a figyelmem a könyvről és egy ültemben kiolvastam.
Sophie sokkal szimpatikusabb ebben a részben. Nem mondom, hogy nem csapkodtam volna meg egyszer kétszer szívlapáttal, de fejlődő képes. De valahogy még mindig úgy érzem, hogy rosszat tesz neki a romantikus szál. Amint Archer bejön a képbe, Sophie karaktere elveszíti értékeit és hát... józan paraszt eszét is. Na de legalább már a humora kezd kiforrni. Bevallom nekem túl erőltetett volt az első részben, és a démonüveg elején is, de idővel belejött az írónő és jó párszor felnevettem. Plusz többet használja az erejét, és bevallom én bizony sokszor kívántam azt, hogy sith lovag váljon belőle. akkor kevesebb önmarcangolással küszködnénk,
Jó ötlet volt Hawkinstól, hogy az iskolát más helyszínre cserélte, így megszüntette a legnagyobb YA klisé forrást (marat még ugyan pár). Érezhetően komolyabb hangulatot üt meg így a történet. Érdekes volt az új helyszín történelme és ahogy kapcsolódott az egész sorozatot átjáró démonos történetszálhoz. Kíváncsian várom, hogy tudja majd ezt túlszárnyalni a harmadik részben.
Az új helyszín új karaktereket is hozott magával, például Sophie apját is megismerhetjük. Egészen a könyv végéig kombináltam, egyszerűen nem tudtam eldönteni, hogy milyen oldalon áll. Vannak furcsa dolgai, de lényegében mindegy is melyik oldalon áll, remek, összetett karaktert kaptunk általa. De nem ő az egyetlen új szereplő: kapunk két démon tinédzsert is, Daisyt és Nicket. Mindkettőjük körül ugyanaz a rejtély, ami a könyv egyik fő cselekményszála. Akaratuk ellenére lettek démonok és nem emlékeznek hogyan, sem arra kik ők és honnan jöttek. Daisy karaktere egy egyszerű, barátságos tini lány, aki egyből elfogadja Sophiet, Nick viszont... sokkal lobbanékonyabb, utálatosabb, viccesebb, ami azt jelenti, hogy imádtam őt! A lényeg, hogy újdonsült személyiségüknek köszönhetően mindketten időzített bombává változtak, de ők kevésbé derűlátóbbak, mint Sophie. Valójában ők azok a támogató karakterek, akik valamilyen szinten osztoznak főszereplőnk sorsával, és képesek előrelendíteni Sophie karakterfejlődését. Az új karakterek közt megismerhetjük a Tanács tagjait, valakit jobban valakit kevésbé, de egyiket sem alkotta túl szerethetővé az írón. Talán jobb is így. Újak mellett visszatér pár szereplő az előző részből is, például Jenna a kedvenc vámpírunk, egy meglepetés szereplő és Cal, a személyes kedvencem, és persze Archer is visszatér.
Archerrel és Callal naná, hogy jön a szerelmi háromszög is. Miért? Mert csak. Ennyi. Tényleg abszolúte semmi oka nincs ennek a háromszögnek. Még csak nem is SZERELMI háromszög, mert Sophie legalább csak egyikőjükbe van belehabarodva, persze néha azért észreveszi, hogy a másik milyen szexi. Komolyan, ezekben a könyvekben már senki nem értékeli a BELSŐ tulajdonságokat? Ja, de. Calt, na és lehet tippelni ki esik pofára. No mindegy, a lényeg, hogy ezúttal többet tudtunk meg Archerről, mint hogy tökéletes felső teste van. Ami egy cseppet vigasztal, hogy kezd érdekes személyiséget önteni ő is, ha már Cal, minden potenciál ellenére csak a felesleges harmadik szerepét kapta.
Viszont amiért kalapomat emelem Hawkins előtt az az, hogy egyrészt bátor, nem fél meglépni a drasztikus dolgokat a történet előremozdítása érdekében, másrészt pedig olyan kis momentumokat hoz vissza az előző részekből, és állítja szembe a karakterek egymással és tetteikkel, hogy valóban azt érzem, hogy ezek a karater élnek, és tudják is magukról, hogy bizony vannak közös emlékeik. Sok író ezeket elhanyagolja, mintha meg sem történtek volna, pedig az ember megjegyzi a sorsfordító/furcsa/vicces eseményeket, pláne, ha amiatt szeret/kedvel meg valakit.
Ha kivesszük a szerelmi szálat - ami egyébként jó bonyodalom lenne (amolyan Rómeó és Júlia koppintás) ha nem butítaná a főszereplőinket, és nem lenne belőle egy indokolatlan háromszög -, akkor klisék ide vagy oda, talán az egyik kedvencemmé is válna ez a sorozat, hiszen most már minden megvan hozzá. Akció, jó humor, ütős paranormális elemek, olyan fordulatok, hogy majd kicsavarodik a nyakam, és egy remek történetszál. Remélem harmadik részben minden a helyére kerül, és azt végre felírhatom majd a kedvenc könyveim közé.
Feladat:
Minden állomáson találtok egy kérdést. A választ kitalálhatjátok magatoktól is, vagy a bejegyzésben kirakhatjátok a kiemelt betűkből. Ha megvan, írjátok be a rafflecopter megfelelő mezőjébe.
Figyelem! A kiadó csak Magyarország területén belül postáz. A nyerteseket pedig arra kérjük, hogy a kiértesítés után 72 órán belül válaszoljanak az e-mailre, különben új nyertest sorsolunk.
Hogy nevezik azt a veszélyes rituálét, amely során a Tanács elveszi egy prodigium erejét?
További állomások
10/12 Kelly Lupi olvas - Idézetek
10/14 Könyvszeretet
10/16 Media Addict
10/18 Függővég - Részlet
10/20 Deszy könyvajánlója - A Megfosztás
10/22 MFKata gondolatai - Divattippek
10/24 Dreamworld- Itineris
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése