„Van a csoda... Karácsony csodája. Amire várunk. És ami teljesedik. De ez a csoda nem a színes szalagokkal átkötött dobozokban rejlik. Nem a feldíszített zöld fenyő alatt találod. Ezt a csodát másutt kell keresni, másutt lehet megtalálni. Ez a csoda a kedves szavakban, őszinte, szívből jövő kívánságokban, szerető érzésben érkezik. És kell ennél nagyobb ajándék? A következő háromszázhatvanöt napban ezek kísérnek, ezek adnak erőt. Nem a csomagokban lapuló tárgyak, hanem csakis ezek. Csak ezek... Ez a karácsony csodája.”
Te vajon hiszel a karácsony csodájában? Hiszel a zöld fenyő varázsában?
Mi, a Blogturné Klub tagjai minden kétséget kizáróan hiszünk benne! S hogy bebizonyítsuk Nektek is, hogy létezik, egy rendhagyó, karácsonyváró turnézásra invitálunk Benneteket!
Tarts velünk advent első napjától egészen karácsony napjáig és láthatod: a csoda bizony létezik. Hiszen a könyvek életre kelnek, a szereplők megelevenednek, az elképzelhetetlennek vélt találkozások és kívánságok beteljesednek!
Mától kezdve minden nap megismerhettek egy történetet a Blogturné Klub tagjainak – és néhány igazán nagyszerű kedves vendégünknek – a tolmácsolásában, melyből kiderül, hogy az idei turnés könyvek szereplői miként készülnek a karácsonyra, hogyan várják az ünnepet, és vajon ők maguk hisznek-e a csodában.
Ha ügyes vagy, és rájössz, hogy melyik történet melyik szereplőt rejti, Téged is megérinthet a karácsony csodája, hiszen megnyerheted a fa alatt becsomagolt ajándékok egyikét!
S hogy mit is rejtenek ezek a csomagok? Ez maradjon meglepetés! Elvégre a karácsony a meglepetések ideje!
Jó szórakozást!
A kártyák forgatásával juthattok el a bejegyzésekhez!
Ma egy igazán különleges meglepetéssel készültünk nektek, hiszen a mai történetünk is egészen különleges. Ugyanis ezt a történetet - az 'Érmek Ásza' tarot kártyához társítva - nem mi, a Blogturné Klub tagjai írtuk, hanem egy igen kedves meglepetés vendégünk. Hogy kicsoda? Ha kitaláljátok a szereplőt, akiről a mai jelenet szól, az íróját is egészen biztosan megfejtitek!
December 21. - Még 3 nap Karácsonyig
K T felhajtotta az utolsó kortyot, és kitámolygott az utcára. Meglehetősen borongós volt a hangulata, mert sajnálta, hogy nem tudott időben visszaérni a Kebelzetbe. Kissé elmaradozott a söntések környékén, végül az orra előtt pöfögött el az utolsó szerelvény. Leinthetett volna egy nyilkorgó gőzkordét, de egyetlen fillérje sem maradt, már nem is emlékezett, hogy melyik kocsmában hagyta. Mentségére legyen szólva, egy kiváló üzleti ajánlat miatt zötykölődött Bor Harbor Alső Kikötőinek egyik legszutykosabb szegletébe, de nem lett belőle semmi sem, mert rútul rászedték. Olykor a legkiválóbb elmékkel is megeshet, gondolta keserűen K T úr, és ezt természetesen magára értette.
Sok helyütt aznap este ülték a Nap ünnepét – a legendák szerint réges-rég a Napnak még volt arca, és minden esztendő egy bizonyos napján lemosolygott az ÓV-ra. Ekkor és csakis ekkor a gépiek elé járulhattak az emberek, és ha arra érdemesnek találtattak, bizony meghallgatták őket. Ám miután az Arbor fellázadt, a Világgépet örökre elszigetelték, a Nap pedig soha többé nem mutatta meg az arcát. Évről évre, ezen az éjjelen szerte az ÓV-ban összegyűltek a családok, felidézték a régi korok meséit, és a gépiekhez fohászkodtak, remélvén, hogy egyszer majd ismét meghallgatják őket.
A jó direktor kevéssé hitt mindebben, de hű Kebelzete körében akarta eltölteni ezt az estét. Bölcsességével igazán meghitté tehette volna az ünnepet, és egy-két adomát is mesélt volna, miközben jóízűen fal valami frissensültet.
Maga sem tudta, merre jár, az ősi hajóroncsok ezen a környéken is rozsdás labirintussá kuszálódtak. Egy rongyokba bugyolált rémalak mászott elő egy sötét odúból, és összedrótozott csontvázkezével megragadta K T úr karját. A direktor rettenetesen megijedt. Nem látta az idegen arcát, csupán a hangját hallotta, valami kattogással vegyes sziszegést.
– Boldog ünnepet – mondta. Egy apró holmit nyomott K T úr tenyerébe, és visszahúzódott a sötétbe.
Máskor a direktor már messze járt volna, hiszen ha rákényszerítették, fürgébb volt azoknál a borzalmas seoni nyulaknál is. Miután úrrá lett ijedtségén, és szíve sem zakatolt olyan hevesen, megnézte, mit nyomtak a kezébe.
Egy érme volt. K T úr gyufát gyújtott, hogy jobban szemügyre vehesse. Szinte a felismerhetetlenségig lekopott, de a jó direktor a pénz nagy ismerője volt. De hiába vizsgálgatta, képtelen volt rájönni, honnan származik. Ilyen érmét még soha nem látott.
Nem is láthatott. Mert a Világgépből származott. 
Idén mertünk egy nagyot álmodni és kilépni a hagyományok keretei közül. Ezúttal nem a szokványos adventi naptár nyitogatásával készültünk Nektek. Ó, nem.
Mostani turnénk során a Tarot kártyát, és azon belül is a Nagy Arkánum lapjait hívtuk segítségül. 2014-es, turnés olvasmányaink karaktereit úgy válogattuk össze, hogy valamilyen tulajdonságuk, tettük vagy habitusuk alapján megfeleljenek az eredeti 22 + általunk kitalált két kártyalapnak.
Nincs más dolgod, mint elolvasni az állomásokon található ünnepi novellákat, és kitalálni, mely karakterre gondoltunk. Az illető nevét beírva a rafflecopter doboz megfelelő sorába máris lehetőséged nyílik arra, hogy tiéd legyen valamelyik varázslatos nyeremény, amit a Blogturné Klub öt angyalkája (MFKata, Kelly, Fummie, Roni és Andie) ajánlott fel. S ha netalántán az összes vendég kilétét eltalálod, akkor huszonnégyszeres esélyre teszel szert!
Az igazán szemfülesek pedig extra meglepetésekre is bukkanhatnak olvasás közben! Hogy mi lehet az? Karácsony napján eláruljuk. Annyi azonban biztos, hogy érdemes velünk tartanotok. Rajta hát!
(Szeretnénk megjegyezni, hogy nem kell kapkodni. Nyugodtan gondoljatok át alaposan minden karaktert. Figyeljetek az apró jelekre, utalásokra. Direkt írunk mindegyikükről olyan tulajdonságokat, amelyekből rá lehet jönni a személyükre, így ha valami érdekes szokásuk vagy hóbortjuk van, azt tekintsétek nyomnak!)
A mai napon Az Érmek Ásza kártyához tartozó "K T Úr." személyét kell kitalálnotok!
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése