The Last of Us: Határ játék és film között
Eme cikk megszületése és témája sem a véletlen műve, hiszen a média attól hangos, hogy szinte biztosnak látszik hogy film készül a játékból. Nem nagyon akarok részletekbe bocsátkozni hisz tudjuk jól, percenként változhat a felállás, amíg el nem készül a film. Reméljük azért, hogy nem egy elkapkodott közép vagy alsó kategóriás film készül majd. Az viszont biztos, hogy figyelem kísérjük a fejleményeket és amint lesz értékelhető hír, azt meg is osztjuk veletek.
Na de vajon miért pont a The Last of Us? Miért ilyen sikeres?
Régebben elég volt egy Doom vagy egy Duke Nukem, hogy lekössön minket és csak ámultunk „milyen szép a grafikával.” Mára megváltozott a játékok és a játékosok mentalitása is. Miért is állítom ezt? Gondoljunk bele, a fentebb említett címek és társaik mindig örök értékű játékok lesznek, de ha ma készítenének hasonló mentalitású játékot senki sem venné őket vagy legalábbis nagyon keveset és a kritikusok is csúnyán elkaszálnák őket. Mire gondolok mentalitáson? Nézzünk csak gyerekkorunk játékaira. Egy két példát leszámítva a legtöbbnek semmi vagy legalábbis iszonyat kevés története volt: nem tudjuk kik vagyunk, honnan jöttünk, mit miért csinálunk. Azt tudtuk csak, hogy valamik megtámadnak és vagy cafatokra lőjük őket vagy meghalunk és ennyi elég is volt. Pár RPG játékot meg RTS-t leszámítva nem igen találkozhatunk mély történeti szállal. Illetve van még egy része a dolognak, szinte ismeretlen volt a „cutscene” azaz jelenet kifejezés. Tudjátok, az amikor nem játszunk csak egy átvezető jelenetet csodálhatunk meg két játékbeli rész között. Azonban az emberek idővel többet akartak, hogy mit? Igazi mozis élményt.
Biztos ismerős az, amikor néztek egy filmet és van benne olyan jelenet, mikor leesik az állatok, a nyitott szátokból ömlik a marék kukorica és azt mondjátok aztaaaaaaa!! Na ez a mozis élmény. Pár ember azt gondolta igen ez kell nekünk is. Nem elég az, hogy halomszámra kaszabolhatjuk az ellenséget, írjunk mély és elgondolkodtató, izgalmas történetet. Sok remek példa van ezekre, csak a megvalósítással voltak gondok. Hisz pár kivételt leszámítva, pl. a „Blizzard” remek filmszerű CGI átvezetőin kívül senki sem volt képes úgy igazán megütni a szintet. A játék motorjával készült átvezetőkkel meg az volt a baj, hogy egy oktogon fejű rezzenéstelen arckifejezésű alak nem igazán tudja átadni azt az igazi filmes élményt.
Na és mire volt jó ez a nem kicsi bevezető? Mert a "The Last of a Us" van terítéken Hollywoodban, ami szerény meglátásom szerint új színt hozott a mozis élményű játékok terén. Nem mehetünk el az Uncharted sorozat mellett sem, hisz ezek voltak azok a játékok amivel a Naughty Dog nevezetű fejlesztőcsapat felkarcolta magát a játéktörténelem táblájára. Ezek is már bőven túlszárnyaltak minden eddigi elképzelést, hisz az egész játék olyan volt, mintha egy nagy kaland/akció filmet néznénk, sőt nem csak néznénk, hanem mi személyesen át is éljük. A The Last of Us volt a pont a mondat végén, és állítom, hogy ilyen szintű produkcióval még senki sem volt képes előállni.
Mindezt, hogy érték el? Szerencsére a technika fejlődésével a grafika nagyon sokat javult, ahol már emberi arcokat tudunk modellezni, sőt mi több mozgásrögzítéssel élethű mozgás és arckifejezéseket adhatunk ezeknek a karaktereknek. Hogyan? Hát egy nagy fehérrel- vagy más jól elkülöníthető színnel fedett teremben felvesznek pár (többnyire) jó színészt. Felöltöztetik őket egy speciális ruhával, teleaggatják az arcukat is mindenféle bigyóval, majd eljátsszák a jeleneteket épp úgy, ahogy azt egy filmben is tennék. Viszont ahelyett, hogy ezt kamerával vennék, csak a testen elhelyezett főbb pontok mozgását rögzítik, amit aztán átraknak egy karaktermodellre a játékban és kész is a csoda.
Persze ez még nem minden, kell még egy remek történet is: itt nagyon nehéz fába vájták a fejszéjüket hisz egy Poszt apokaliptikus világot választottak ahol zombik árasztották el a világot... „Jajj ne már lerágott csont!” Valljuk be, mindenki ezt gondolta. Való igaz az elmúlt időben bőven láthattunk ilyen filmeket és játékokat egyaránt, de ez nem tántorította el a fejlesztőket és megalkottak egy olyan világot, ami teljesen hihetővé válik számunkra, főleg ha sikerül (márpedig biztos, hogy sikerül) elmerülnünk a játékban. Ezt fűszerezték a nagyszerű történettel, csodálatos animációkkal, remek grafikával és a kiváló színészi alakítással és olyat kaptunk amitől eláll a lélegzetünk. Természetesen a játék nem csak átvezetőkből áll. Azok a részek is nagyszerűen meg vannak valósítva, amikor rohangálunk, gyűjtögetünk és harcolunk a túlélésünkért. Nem megyek bele a történetbe, mert vétek lenne lelőni minden poént, de aki kíváncsi rá az itt bővebben olvashat róla.
A "The Last of Us" egy rendkívüli játék, ami joggal érdemli meg a figyelmet és nagyon remélem, hogy több ilyet látunk a közeljövőben. Egyetlen problémája, hogy az Uncharted sorozathoz hasonlóan, a The Last of Us is Playstation 3 exkluzív, azaz csak ezen a platformon játszható. Viszont, aki Xbox360-al vagy PC-vel rendelkezik ne csüggedjen, ha nem tette még, próbálja ki az új Tomb Raider-t vagy a Devil May Cry játékot, ami szintén kiemelkedő filmes élményt képes nyújtani.
| The Last of Us | |
 | |
| A The Last of Us logója | |
| Fejlesztő | Naughty Dog |
| Kiadó | Sony Computer Entertainment |
| Rendező | Bruce Straley Neil Druckmann |
| Tervező | Jacob Minkoff |
| Programozó | Travis Mcintosh Jason Gregory |
| Művész | Erick Pangilinan Nate Wells |
| Író | Neil Druckmann |
| Zeneszerző | Gustavo Santaolalla |
| Motor | Cégen belüli motor[1] Havok (fizika) |
| Platformok | PlayStation 3 |
| Kiadási dátum | WW 2013. június 14. JP 2013. június 20. |
| Verzió | 1.02 (2013. június 28.)[2] |
| Műfaj | Akció-kaland, túlélőhorror |
| Játékmódok | Egy- és többjátékos |
| Korhatár | ACB: R18+[3] CERO: Z ESRB: M PEGI: 18+ |
| Adathordozó | Blu-ray disc, letöltés |
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése