Kiadó: Főnix Könyvműhely
Megjelenés: 2014.01.29
Hossz: 236 oldal
Fordította: dr. Sámi László
Goodreads: 3,81
Besorolás: YA, fantasy, disztópia, sci-fi
Hossz: 236 oldal
Fordította: dr. Sámi László
Goodreads: 3,81
Besorolás: YA, fantasy, disztópia, sci-fi
Miranda semmi másra nem vágyik, csak normális életre.
Eltökélte, hogy túllép származása szörnyű valóságán, miszerint ő csak egy klón, és megpróbálja felhőtlenül élvezni a közösen töltött időt barátjával, Peterrel és többi társával az iskolában. Ám hamarosan kénytelen ráébredni: „normális” élet nem létezik – legalábbis nem egy olyan lány számára, akit arra teremtettek, hogy eleven fegyver legyen.
Amikor egyik csapattársa renegáttá lesz, az esemény olyan háborút indít el, amely az egész világot veszélybe sodorja, Miranda pedig a végső áldozat meghozatalára kényszerül, hogy megmenthesse a bolygó jövőjét.
10 Kérdés-Felelet Dan Krokos-szal
A Teenage Writeland tavaly decemberben meginterjúvolta az írót, ennek fordítását hoztuk el most nektek.
1.) Miért írsz fiatal felnőtteknek szóló (YA) fikciót?
Mindenféle fikciót szeretek írni, de a YA azért érdekel, mert mindig a remény a fő összetevője. Mindig van remény, hogy a dolgok még fordulhatnak jobbra. Senki sem gondolkodik olyan optimistán a világ megváltásáról mint a tinédzserek. És úgy vélem, fontos, hogy ezt a mentalitást megőrizzük, különben azt kockáztatjuk, hogy egy negatív, morcos, barlangi trollá formálódunk, ahogy öregszünk.
Plusz szeretek rövidebb, ritmusosabb könyveket írni, és ehhez remekül illik a YA.
2.) Mik voltak gyerekkorod kedvenc YA könyveid?
Animorphs és Goosebumps. Mindkettővel felpakoltam magam a könyvtárban. Egyszerűen nem tudtam betelni velük. Amikor volt egy kis tartalékpénzem a juttatásokból, meg is vettem őket.
3.) Mik a kedvenc YA könyveid most?
Az Éhezők Viadala még mindig a kedvencem, és valószínűleg mindig ez is marad. Az ÉV győzőtt meg arról, hogy újra elkezdjek YA könyveket olvasni, és ez inspirált arra, hogy magam is ebben a műfajban írjak. Eddig semmi sem ért a közelébe.
Ha az ifjúsági is belefér, akkor a Harry Pottert mindenek felett.
4.) Hogyan éled bele magad a tinédzser gondolkodásba, amikor írsz?
Nem igazán próbálom. Úgy hiszem, hogy ha megpróbálnám úgy megközelíteni, hogy “Vajon mit mondana itt egy tinédzser?”, valami nagyon gagyi lesz belőle, amiről rí, hogy egy felnőtt írta. A tinédzserek is ugyanolyan emberek, mint a felnőttek. És igen, talán máshogy néznek a világra, de én nem ÉRZEM magam annyira másnak, mint, ahogy akkoriban éreztem. Persze, sokkal magabiztosabb vagyok, és sokkal megviseltebb. Talán próbálok közben kevésbé megcsömörlött lenni, mert az egyik plusz, ami a tinédzser korral jár, hogy általában az élet lehetőségekkel telinek látszik.
5.) A könyveid hányad része íródik saját tapasztalataid alapján?
Szerintem a legtöbb érzelemnek és ötletnek az alapja azok a dolgok, amikkel találkoztam vagy amikkel szembe kellett néznem az életben, de ami a karaktereket vagy az eseményeket illeti, mind kitaláció.
6.) Gondolod, hogy fontos hogy a könyvednek legyen valami üzenete vagy tanulsága?
Nem.
Úgy értem, remélem, hogy minden könyv mondd valamit. De szándékosan beleerőszakolni egy üzenetet a történetbe, ami alapvetően nem abból fakad, számomra sértő.
7.) Milyen YA kliséket próbálsz elkerülni, amikor írsz?
Azt a részt, amikor a srác meglátja a lányt és arról beszél, hogy milyen gyönyörű és fantasztikus és, hogy mennyire szereti, és teljesen el van ájulva tőle, stb.. Értem én, hogy mindenki álma, hogy egy szexi srác nyáladzik a lányra, de nem szeretem azt az üzenet, hogy a lány azért érzi magát jól a bőrében, mert a FIÚ azt mondta, és magasztalta.
Szeretem, amikor az erő belülről jön. Biztos vagyok benne, hogy a srácok a regényeiben is mondtak hasonlókat, de arra mindig gondosan ügyelek, hogy a főszereplőm értékét sose az haározza meg, amit mások mondanak.
8.) Milyen tanácsot adnál egy kezdő YA írónak?
Nem vagyok benne biztos, hogy tudnék jó tanáccsal szolgálni. az én könyvem 2010-ben lett eladva, amikor a piac még nem volt ennyire zsúfolt. Most annyira tele van, hogy nehéz kitűnni.
Ha még csak most kezded, írj olyat, amit szeretsz. Akkor is, ha az nem egy olyan műfaj, ami most kelendő. Az elején, tényleg nem engedheted meg magadnak, hogy ne élvezd. Egy könyv megírása túlontúl nehéz ahhoz, hogy az ember ne élvezze közben, és ezt személyes tapasztalatból mondom. Szóval csak szórakozz!
9.) Min dolgozol most? (1 hónapja)
Most épp az végső szerkesztéseket fejezem be az utolsó Hamis Emlékek könyvön, illetve a második Planet Thieves könyvön. Szerkesztés éjjel nappal.
Plusz egy forgatókönyvvel is ügyködök, és egy felnőtt fantasy könyvvel.
10.) Melyik 10 dalt hallgatod mostanában, amikor írsz?
Nem hallgatok zenét, amíg írok, mert túlságosan zavarja a képességemet, hogy a mondatokat átárasztó zenét meghalljam. Nem azt mondom, hogy lírai prózákat írok, csak, hogy a dolgoknak kell egy bizonyos ritmus, hogy simán és folyékonyan olvashasható legyen. Olyan rövid figyelmem van, hogy ha belefutok egy bugyuta mondatba egy könyvben, hamar elterelődik a figyemlem.
De agyaláshoz a zene abszolút szükségszerű. Az egyik francia TV sorozat, a THE RETURNED zenéjét hallgatom mostanság. Spotify-on is fenn van. Szuper hátborzongató és mély hangzásu.
Ezen kívül a legutóbbi Trónok Harca zenéket is hallgatom, főként a “You Know Nothing”-ot, amit 1400-szor is meghallgatok egyhuzamban. Ez a kedvenc zeném 2013-ból. Hallgasd meg és próbálj nem félni és/vagy sírni.
Nézzük csak, mi van még. “Coming Down” a the Dum Dum Girls-től. Nem ismerek tőlük semmi mást, de egy tv sorozatban hallottam ezt.
“Love Me Again” John Newman-től, mert volt a Voice-ban, bár a srác, aki előadta borzalmas volt.
“Love is Blindness” Jack White-tól. Tőle sem hallgatok semmit, kivéve ezt.
A listám folyamatosan változik, és sosincs csak 10 konkrét szám egyszerre.
Január 27 - Kelly Lupi olvas
Január 28 - Always Love a Wild Book
Január 29 - Deszy könyvajánlója
Január 30 - MFKata gondolatai
Január 31 - Roni olvas
Február 1 - Függővég
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése