Kritika - Jus Accardo: Toxic

*Figyelem! A bejegyzés erősen spoileres lehet azok számára, akik nem olvasták a Touch-ot!!*

Sorozat: Denazen #2
Kiadó: Könyvmolyképző
Elit start: 2014.10.28
Megjelenés: 2014.11.28

Műfaj: YA Fantasy

Fordító: Lánc Brigitta

Értékelés: 4 pont

Mikor a Sumrun éjszakáján egy Hatos megmenti Kale életét, figyelmezteti, hogy ennek következményei lesznek. Egy csere. Valamit adniuk kell a fiú visszanyert életéért cserébe. De Dez nem is sejtette, hogy épp azt az egy dolgot veszíti majd el, amiért bármit megadna… És nem elég, hogy Dez elveszíti Kale érintése elleni immunitását, az a Hatos, aki segít megtanítani Kale-nek, hogyan tudja irányítani a képességét, az első pillanattól kezdve odavan a srácért. Jöhet még ennél is rosszabb? Igen, Jade meg tudja érinteni Kale-t. De most a csábító Dez legkisebb problémája.

Wow, nahát a Toxicnak sikerült megtartania azt a tempót, amit a Touch felvett és egy nagy bummal kezdődött. De vajon felülmúlta-e az első könyvet? Bizonyos szempontból igen. A Toxic egy sokkal drámaibb hangot vett fel főleg azért, mert a személy, aki komoly szarban van az a mi drága narrátorunk, Dez, és ettől sokkal izgalmasabbá válik az egész. Elvesztette immunitását Kale képessége iránt, megmérgezték, közeleg a Felsőbbrendűség és vele a beígért őrület, és az újonc Hatos, Jade egy idegesítő ribanc.

A könyvnek egyaránt megvannak a tetőfokai és mélypontjai, de amikor azt mondom, hogy tetőfokai, akkor úgy értem, hogy észbontóan izgalmas jelenetek, mókás és aranyos pillanatok. Ez a csapat nem is lehetett volna jobb. Imádom őket. Mindig van valaki, akit lehet gyűlölni - olyan "csak zárjatok össze 5 percre velük" intenzitással -, szeretni, szurkolni valakinek, és aki képes röhögőgörcsöt okozni, és néhány ijesztő tag is. Meg persze ott van Dez, akiért most aztán lehet aggódni.

Az a méreg elég durva! Bárcsak kicsit gyorsabban hatott volna. És itt jön be a képbe a mélyrepülés. Egész végig arra vártam, hogy a méregnek legyen tényleg valami hatása, és ne csak szánjam szegény csajszit, de rágjam is tövig a körmömet az aggódástól. Sajnos ez csak a könyv legvégén történt meg. A Felsőbbrendűségi dolog sokkal jobban aggaszt, már nagyon kíváncsi vagyok abból mi fog majd kisülni.

Mr. Cross nem okozott csalódást. Ennek az embernek nincs szíve! Nincs, semmi, nada. Van néhány új karakter - mindkét oldalról -, akiket mind imádtam, kivéve persze Jade-et (de tényleg, KIZÁRT, hogy ezt a csajt bárki megkedvelje, lehetetlen!). És még egy jó dolog... Kale végre kicsit közelebb került a szívemhez. Tetszett a badass területvédő, de egyben ártatlan és cuki viselkedése.

Ritka alkalmak egyike, hogy imádtam a nyomozós történetszálat. Van egy áruló a csipet csapatban, és mihamarabb ki kell deríteniük, hogy ki az. Természetesen, Dez tudja, hogy Jade, de komoly bizonyítékra lesz szüksége, nem számít, ha már viszket a tenyere, hogy kiiktassa azt a szukát. Egyébként a csavar az egyik karakterrel kapcsolatban tényleg egy csavar. Egyáltalán nem számítottam rá, maximum az egyik részére. Szép munka.

Összességében: 

Szórakoztató volt. Megvannak a hibái, de nem tudod nem szeretni a történetet, és a karaktereket, és azonnal olvasnád a következő könyvet rögtön ezután a szívszorító befejezés után. Méreg ide vagy oda, most lettem függője a sorozatnak. Akit az előző rész nem vett le teljesen a lábáról, hát a Toxic lefogja, aki pedig már első látásra beleszeretett, innentől kezdve elveszett szerelmese lesz a Hatosoknak.

Share on Google Plus

About DhesiX

Húszas éveiben járó mohó könyvmoly, film és sorozat függő, emellett pedig rettentő rossz, de annál lelkesebb hobbi gamer.